Scheffler parazitái. Két új társassal jött ki a kicsiknek a Pagony

Az előadás 14 éven aluli nézőknek nem ajánlott! Bemutató előadás: Lette nem törődik csúnyaságával, valójában nem is igazán tud róla, mindaddig, amíg főnöke, Scheffler közli vele, hogy zseniális találmányát, a CK2 erősáramú dugaszt nem ő fogja bemutatni a következő kongresszuson, hanem simaarcú asszisztensét, Karlmannt küldik.

Lette elhatározza, hogy plasztikai műtétnek veti alá magát Dekonstruálja a dekonstrukciót, miközben ironikusan kezeli még magát a dramaturgiai fogásokat is. Ez azonban nem harsány, öncélú irónia, hanem olyan mint a fiatal német szerzőről fellelhető néhány fénykép: kissé elhalványuló Partitúráról van szó, egy olyan partitúráról, melyet még leolvasni is nehéz, nemhogy eljátszani.

Mayenburg kissé kilóg a kortárs német szerzők sorából, akiknek műveit Scheffler parazitái gyógyszer a helmintákra igazán megkedvelni. Az általánosítás kockázatát vállalva jelzem, hogy ezeknek drámaszövegeknek alaphelyzete az áldozat-hóhér szájbarágós és didaktikus viszonyára épül - többé-kevésbé árnyaltan.

Ezt aztán feldíszítik különféle társadalmi Scheffler parazitái bemutatásával: nekünk is vannak pedofiljaink, a jóléti társadalomban is vannak lepattant helyek és elviselhetetlen emberi viszonyok Mayenburg számára ezek a fogások és témák, ezek a helyzetek, ez az attitűd - szerencsére - kevés. Technikája: úgy emel ki, hogy zárójelbe tesz, úgy ironizál, hogy közben magát Scheffler parazitái iróniát is ironizálja, úgy épít, hogy közben minden összedől, úgy rombol, hogy titkon felépül a lerombolt helyzet, világ.

Szobanövényeink veszedelmes kártevői

Nem óvatos, hanem finom dramaturgia, olyan mint egy pompás csipke, mely páncélként is működik. Nem lehet nem figyelni rá. Nem lehet nem bízni benne. Nem lehet nem közel kerülni hozzá.

Nem lehet nem haragudni rá. Nem lehet nem szeretni.

Sheflera betegség fotókkal

Miközben oly illékony, mintha nem is lenne. Úgy mondja el a mindennapok történeteit, hogy szó sincs azokról a mindennapokról, melyet realitásnak vélünk. Precízen általánosít, elmosódó arcokat, jellemeket vázol, miközben pontosan konstruálja őket a háttérben.

Ez a Scheffler parazitái zamatosan száraz, halk és Scheffler parazitái disszonancia, élvezhető és néhol bosszantó kihívás olvasó, színész, rendező, néző - mindenki számára, aki tud és mer találkozni vele.

Ezt a találkozást szeretnénk lehetővé tenni a Stúdió Színház színpadán. Marius von Mayenburg: A csúnya.

Az Akadémiai Műhely előadása, Stúdió Színház. Rendező: Anca Bradu m.