SZEF Akadémia

Rendszernyugdíj vagy nyugdíjrendszer >>>

Időpont: 2016. április 23. (szombat)
Helyszín: Kossuth Klub
Budapest, VIII. kerület, Múzeum u. 7.

A SZEF AKADÉMIA Magyarország legnagyobb civil szervezeteinek, a szakszervezeteknek nyújt önkéntes és önképző szolgáltatásokat. Kérdéseink és válaszaink vannak, magyarázattal szolgálunk, talán programot adunk. Témáinkat az elméleti előzmények és a köztörténeti tények tanulságai mentén, de mindig a jelen problémáira figyelemmel dolgozzuk fel. Tartsanak velünk. Jelentkezzenek a rendezvényeinkre – iratkozzanak fel a hírlevélre!

A Kossuth Klubban tartott előadásainkon, és itt, a honlapon is szívesen látunk minden jóakaratú polgárt, munkavállalót, nyugdíjast és diákot.

A SZEF AKADÉMIA ötödik akadémiai napján, április 23-án a ma aktív korosztályok várható nyugdíjával foglalkoztunk. Arra törekedtünk, hogy összefoglaljuk a nyugdíjrendszer kikerülhetetlen reformjáról évek óta folyó vitában a tényeket, és a jövőre vonatkozó célokat, terveket fogalmazzunk meg.

Előzetesen felvetett kérdéseink voltak:
– Mit jelent az, hogy a kormány mai gyakorlata fenntarthatatlan, az ellenzék tervei és ígéretei pedig megvalósíthatatlanok?
– Hogyan alakulnak az érintett korcsoportok demográfiai folyamatai, mekkora mozgástere van az értelmes politikának, illetve a társadalmi erők kiegyezésének?
– A most dolgozók tényleg teherviselő, hoppon maradt, reményt vesztett és nyomorba tartó milliók?
– Milyen rendszert kell választanunk és bevezetnünk? Lehetséges ebben a témában nemzeti konszenzust teremteni?
– Mit engednek az európai standardok, a felosztás-kirovás, és a korfa?
– Oldható-e a rendszerekből kiesettek magánya és várható nyomora?

RÉSZLETES PROGRAM

MEGNYITÓ  

Boros Péterné, a SZEF alelnöke, a SZEF AKADÉMIA vezetője

A SZEF alelnöke megnyitójában a magyar tudományosság segítségét megköszönve azzal foglalkozott, miképp lehetne a SZEF AKADÉMIA eddigi eredményeit, előadásait és prezentációit ismertebbé tenni.

Elégedetlen volt az eddigi közel ezer rendszeres látogatóval, akik a honlapon figyelemmel kísérik az itt folyó munkát. De egyben azt is kiemelte; ugyan ki hinné, hogy van egy országos, központi szakszervezeti oktatási forma, egy közel egyetemi szintű vezetőképzés, amiben ezernél többen rendszeresen vesznek részt. Mert ezt már elértük. Van immár öt átfogó társadalmi kérdés, amelyet feldolgoztunk. Ugyanis már az is megtörtént velünk, hogy a meghirdetett program alapján a nyugdíjrendszer négy előadóját a Lánchíd Rádió stúdióba hívta, még az akadémiai nap megtartása előtt. Ma a SZEF AKADÉMIA munkájára már figyel a média, talán jó lenne, ha a tagjaink jobban figyelnének.


ELŐADÁSOK

Bismarcktól a nyugdíjreformig. A hazai nyugdíjrendszer keletkezése és modernizációja
Szikra Dorottya, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársa, az ELTE Társadalomtudományi Kar oktatója

Ha egy ország szociálpolitikájának lényegét keressük, mindig rá kell jönnünk; ennek lényegét az intézmények története írja le. Amerre egy rendszer, egy struktúra elindul, az az irány hosszú évtizedekre meghatározó lesz. A felépült rendszer védekezik, alapviszonyait, főbb szerepeit és érdekstruktúráját meglepő szívóssággal tudja átörökíteni. Ezt a jelenséget hívjuk útfüggőségnek!
Ha egy ilyen rendszert lényegesen át akarunk alakítani, akkor annak igen nagy az időszükséglete.

A bismarcki rendszer lényege az állami szabályozás primátusa állami erőforrások nélkül. Szemben ezzel az 1892-es dán rendszer már az adórendszerből bepótolva az öregkori biztonság létrehozását célozza meg; mindenkinek, az agrárproletároknak is. Magyarország többször nekifutott, de nálunk soha nem jött létre az állam által garantált alapnyugdíjrendszer.
A felosztó-kirovó rendszer keretei között szűkül a társadalmi szolidaritás cselekvési tere, és az időközben létrejött szolidáris-elemek egyre inkább jelentéktelenekké válnak napjainkban.
Hazánk első nyugdíjrendszere az osztrák és a német mintát példázta, de már akkor beleemelték a családtagok ellátását. Persze mindez csak az ipari munkásságra vonatkozott. Nálunk a mezőgazdasági munkások csak az 1970-es évek elején kaptak azonos elbírálást.
A társadalombiztosítás és a nyugdíjrendszer a kezdetektől a munkásság radikalizálódásának megelőzését szolgálta. A történeti áttekintés azt igazolja, hogy a kelet-európai monarchiák előbb adják meg az ellátási kedvezményeket a saját ipari munkásságuknak, és a hivatalnokoknak, mint a nyugat-európai demokráciák, hiszen ezek alapvetően még agrártársadalmak.
Az 1920-as évek egyik színfoltja, hogy az SZDP népnyugdíjat javasolt. Egyébként fontos, hogy a rokkantbiztosítás egészen 2011-ig a nyugdíjrendszer része volt, jelenleg indokolatlanul terheli az egészségügyi rendszert.
Meghatározó, hogy az OTI ekkor építette ki a rendelők, szanatóriumok épületállományát, amelyek többsége ma is szolgál. Ám mindez akkor a lakosság 5-7 százalékát érintette, miközben Nyugat-Európában a lakosság fele már biztosítva volt. Ráadásul az állam a harmincas években többször belenyúlt a biztosítási kasszákba, tehát ez sem új jelenség. A pusztulást a II. VH és az infláció teszi teljessé, miként egész Európában. Ez váltotta ki, hogy a nyugdíjrendszerek a felhalmozás és kamatoztatás logikája helyett átálltak a felosztás-kirovás útjára, ahol az éppen dolgozók befizetései biztosítják a szükséges nyugdíjak kifizetését.
Mindezekről bőven szolgáltat adatokat az előadó prezentációja: (.pptx)

***

Magyarország a nyugdíjzsákutcában
Simonovits András, a közgazdaságtudományok doktora, MTA

Magyarország egyik legtekintélyesebb nyugdíjszakértője politikai előadást tartott. Fő tétele szerint a Kormány nyugdíjpolitikai gyakorlata tarthatatlan, az ellenzék javaslatai pedig megvalósíthatatlanok.
Érvelése a merev korhatárok, a nők40 és az előző években követett túlindexálás ellen szólt! Támadta a nyugdíjjárulék plafon eltörlését is, mert az milliós nyugdíjak kialakulásához vezet.

A demográfiai folyamatok, az átlagéletkor növekedése egyaránt az ellátandók számát növeli, ám a képzési, az elvándorlási folyamatok, a belépő új munkavállalói évfolyamok csökkenése az eltartók számát apasztja.
A férfi40 demagóg cél, ami mögött az a cinikus döntés áll, hogy ígérhetünk szabadon, mert 2018-ban úgysem kerülünk hatalomra – jegyezte meg. Tévesen a korkedvezményes nyugdíjért folyik a harc, ahelyett, hogy az előrehozott nyugdíj lenne a cél, persze a megfelelő „büntető” százalékok levonásával.
„Jó lenne megérteni; 2022-ben sokkal rosszabban fogunk élni, mint 2018-ban – ha nem teszünk semmit!” – figyelmeztetett. „No, persze ezzel könnyen lehet nevetségessé válni, de 10-20 éven belül az alábbiakat mégis kezelni kell – ezeket az Orbán rendszer kezelte félre:
– a rokkantakat vissza kell helyezni a nyugdíjrendszerbe,
– vissza kell állítani a járadékplafont  ( max az átlagjövedelem  2X )
– el kell törölni a nők40-et,
– alapnyugdíj helyett adójóváírás az ilyen célú megtakarítások után,
– módszer a bevételek és kiadások összehangolására
Simonovits András előadását szemléletes prezentáció támogatta: (.ppt)

***

Magán-nyugdíjpénztárak: álom és valóság
Kun János, közgazdász, PhD, MEH

Kun János arra vállalkozott, hogy a magán–nyugdíjrendszer létrejöttének és felszámolásának indokait és tényeit bemutassa és érthetővé tegye úgy a világban, mint Magyarországon.. Ennek során megismerhetjük azokat az érveket is, amelyek az Orbán-kormány döntései mellett felhozhatók.

Megérthettük, hogy a magán-nyugdíj betét örökölhető volt ugyan , ám az árvaellátások a gyermekek egyetemi tanulmányainak végéig járnak. Bebizonyította; a tagok többsége azt sem tudta, melyik pénztárban tag. A személyzetisek fejenként 20 000 Ft-t kaptak egy-egy „beszervezés” után, a munkába állók azt sem tudták, mi történik velük. Ez volt a piaci verseny…
Kun János érthetővé tette a tőkezsugorodási hipotézist, a pillanatnyi tőzsdeárfolyam igazságtalan ingadozását, és a folyamatot, amelyben a nemzetközi pénzügyi világ kiábrándult a magánnyugdíjpénztári rendszerből.
Ezzel együtt a magyarországi felszámolási folyamat botrányos volt, megrengette a pénzügyi rendszerbe vetett maradék állampolgári bizalmat – állapította meg.
Végül kétségét fejezte ki, hogy a megmaradt pénztárak járadékfizetési képessége miként alakul: –  „Meglehet kiderül; a király meztelen!” – zárta előadását Kun János.  Prezentáció: (.pptx)

***

Szorításban
Farkas András nyugdíjguru

A Klubrádióban rendszeresen rendelő tanácsadó nem tudományos alapon, sokkal inkább a hétköznapi ügyintézés problémai felől közelítette meg, és válogatta ki a témáit. Prezentációja pontosan dokumentálja, hogy a témaváltások milyen hirtelen következtek be.

Az előadás ettől erősen show-szerűvé, de keserű sóvá vált; a jövő annyi gondját  mutatta be, hogy ezektől a jelen szinte nyugdíj-paradicsomnak mutatkozott.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak, az előtakarékosság, és a nyugdíjbiztosítás is élvez állami támogatást. Farkas András ezekről, és a mellettük szóló érvekről győzködte hallgatóit, de olykor igazán attraktív prezentációját csak az előadást meghallgatva érthetjük meg.
Prezentáció: (.pptx)

KORREFERÁTUMOK

Az előadásokat követően érdekképviseleti és szakszervezeti vezetők, egy működő szenior szervezet vezetői reagáltak az elhangzottakra, illetve inkább kiegészítésekkel éltek, rámutatva az inaktív kor, a nyugdíjas lét problémáira és azok intézményes, szervezett, közös kezelésére. A rövid előadások és a prezentációk teljes képet alkotnak az elhangzottakról:

Aktív időskort
Orsós Éva, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke (.ppt)

***

Nyugdíjasok és nyugdíjak máshol
Mayer Lajos, a SZEF Nyugdíjas Tagozatának elnöke

Mayer Lajos korreferátumában nem tudta bemutatni az összes adatot, amelyet felkészülése során összegyűjtött.  Az általa készített összeállítás részletes összevetést tartalmaz az európai nyugdíjak összehasonlítása alapján, euróban és forintban megadva a tagországok átlagnyugdíjait, – mindezt leírásban, táblázatban és térképen is feldolgozva. Tehát minden fontos adat itt van, tessék értük egy kicsit megdolgozni! Prezentáció: (.rtf)

***

Szenior Akadémia
Kovacsics Rita és Horváth János (pptx)

***

Ajánlott irodalom:

Simonovits András: Az elkerülhetetlen nyugdíjreformról (Portfolio.hu)

***

Képgaléria

(A fotókat Korányi László készítette.)

***

Feliratkozom a hírlevélre:

Név:*
E-mail cím:*
Ha szakszervezeti tag,
szakszervezetének neve :

Tisztelt Érdeklődő! A hírlevélre feliratkozók adatait az adatvédelmi szabályok legszigorúbb betartásával kezeljük, e-mail-címére kizárólag SZEF-fel kapcsolatos információkat küldünk. Figyelmét köszönjük!