SZEF Akadémia

Szemléleti váltás a hazai korrupció megítélésében! >>>

A SZEF-ÉSZT AKADÉMIA tizedik ülésén, november 4-én, bensőséges hangulatban, alig ötven szakmai érdeklődő előtt kezdődött az eredetileg

A JOGÁLLAM TITKOS (?) FÉRGE; A KORRUPCIÓ – címen meghirdetett tanácskozás.

Talán a korábban meghirdetett tematika előzetes kérdései tették, de a KORRUPCIÓ tényleg a hét témája lett, kiemelt tudósítások, önálló műsorok születtek, részben a mi AKADÉMIÁNK előadóinak meghívásával, megszólaltatásával.

Előzetesen tudható volt, hogy a korrupció kultúrtörténetével, fogalmának sokszínűségével, társadalmi megítélésének változásaival, és jelenkori reneszánszával, intézményesülési folyamataival kívánunk foglalkozni. Sokak szemében a magyar állam lustának, nagynak és hatékonytalannak látszik, s még nem tisztázott, hogy e képzetben mekkora a korrupció szerepe…

ELŐZETES KÉRDÉSEINK VOLTAK:

  1. Miként feltételezi egymást a hétköznapok „kisemberi korrupciója” az államélet hatalmi visszaéléseivel?
  2. Mennyiben nemzetközi és mennyiben helyi jelenség a korrupció?
  3. A jogi, vagy a kulturális terep kínál több sikert/esélyt a korrupció elleni harcban?
  4. Mit lehet tenni akkor, ha a korrupció az államélet és a hatalomgyakorlás intézményes építőköve lesz?

RÉSZLETES PROGRAM

Az alábbiakban jelzésszerűen összefoglaljuk az elhangzottak lényegét, illetve hozzáférhetővé tesszük az előadások videóját és az előadók prezentációit.

Megnyitó

Boros Péterné, a SZEF-ÉSZT AKADÉMIA vezetője bevezető szavaiban egyértelműen kiélezte a kérdést; végül is mi a helyzet a magyar társadalomban; mitől olyan ellentmondásos a korrupció megítélése a magyar társadalomban, é miért oly sokféle ebben az állam közrehatásának minősítése.

***

A Korrupció percepciója az ókortól napjainkig (prezentáció – .pptx)

Zsolt Péter, docens, szociológus – ahogy a másnapi Népszava írta – az őskori állapotoktól egészen az utóbbi évtizedekig, a saját népeiket kifosztó afrikai diktátorokig hozta a példákat a korrupció különböző megjelenési formáira. A rokonságra épülő furcsa értékrend eseteit Móricz regényeivel példázta, s napi hírekkel bizonyította, nincs a közvéleményben pontosan letisztult kép arról, hol kezdődik a korrupció. A fogalom tartalma, megítélése és értékelése jelentősen változott a társadalomban. A korrupció kultúra érzékeny fogalom – mondotta.

A mai lexikoni háttér a következő:

Wikipedia: A korrupció szó a latin corruptio, azaz romlás, rontás szóból ered, definíciója szerint pedig olyan törvénybe vagy közerkölcsbe ütköző cselekedet, aminek során valaki pénzért vagy más juttatásért vagy juttatására való kilátásért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat. Attól függően, hogy az előnyhöz juttató milyen pozícióban van, politikai, közigazgatási, rendőri, katonai, gazdasági, stb. korrupcióról beszélhetünk.

Ez a meghatározás nem mindenhol elfogadott azonban, hiszen különböző kultúrákban más és más határai vannak a korruptnak tekinthető tevékenységnek.

KÖZÖSSÉGI PORTÁL A GAZDASÁG TISZTASÁGÁÉRT (Corvinus):

A korrupció definíciója az EU szerint:

A definíció a tagállamokkal kötött Egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvében található (96/C 313/01 2-3. Cikk; 1996. szeptember 27.), mely szerint megkülönböztethetünk passzív és aktív korrupciót.

             Passzív korrupciónak minősül az a szándékos cselekedet, amikor a tisztviselő saját maga vagy harmadik személy részére, közvetlenül vagy közvetítő útján bármiféle előnyt kér vagy kap, vagy ilyen előny biztosítására vonatkozó ígéretet fogad el azért, hogy hivatali kötelezettségeit megszegve járjon el, vagy tartózkodjék kötelezettségeinek teljesítésétől olyan módon, hogy azzal veszélyezteti az Európai Unió érdekeit.

             Aktív korrupció az a szándékos cselekedet, amikor bármely tisztviselő saját maga vagy harmadik személy érdekében, közvetlenül vagy közvetítő útján bármiféle előnyt ígér vagy biztosít egy tisztviselőnek azért, hogy hivatali kötelezettségeit megszegve járjon el, vagy tartózkodjék kötelezettségeinek teljesítésétől oly módon, hogy azzal veszélyezteti az Európai Unió érdekeit.

A korrupció definíciója a magyar büntetőjog szerint:

A hazai büntetőjog a korrupciót szűkebben határozza meg és megfelelteti a vesztegetés, a befolyással üzérkedés és a hivatali visszaélés jogi tényállások Büntető Törvénykönyvbeli szabályozásának, ill. szankcionálásának (kriminális korrupció).

***

A korrupció megítélésének megoszlásai a magyar társadalomban  (prezentáció – .ppsx)

Hann Endre, a MEDIÁN igazgatójának előadását a prezentációban látható ábrák hűen közvetítik, a szóbeli kiegészítések élvezetes fogalmi könnyítések a nyers adatok feldolgozásához. Ez volt az első áttörés az eddigi megítélés falán; a számok és arányok mértékei – amelyek a magyar társadalom békés együttélését bizonyítják a kisemberi és az állami, hatalmi korrupcióval –némely harcedzett belpolitikai újságírót is megdöbbentettek, és ez érezhetően végig is görgött a maradék független szerkesztőségek során. Az üzenet lényege, hogy a korrupció az emberek szerint rendszerszintű, sőt, felülről irányított. A legkorruptabbnak az országgyűlési képviselőket látják, de minden ötödik ad pénzt az orvosnak – más kérdés, hogy hálából, vagy félelemből…

***

A korrupción innen és túl

Deák Dániel, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára ezzel az ártatlannak tűnő címmel magyarázta el a hallgatóságnak, hogy Európa intézményei azért tehetetlenek a Magyarországon tapasztalható jelenségekkel, mert a korrupció fogalma a rendezett viszonyú polgári társadalom jogrendjétől való eltérésként értelmezhető csak számukra, de ezek a fogalmak a magyar viszonyok között értelmezhetetlenek. Itt a törvények megkerülése magukkal a törvényekkel történik, és a működés lényege a hatalom önös használata. Ezzel magyarázható, hogy a valóság tényei nem sértenek formális jogot. Mindez persze túlközpontosítást igényel, berögzíti a törvénymegkerülő kultúrát, mindez szociális kirekesztést eredményez, aminek következménye egy szolidaritás és összetartás nélküli törzsi tudatra épülő ország – foglalta össze az előadás lényegét a Népszava tudósítója.

***

Hatékony eszköz a közérdekűadat-igénylés a korrupció elleni küzdelemben? (prezi.com)

Becker András, újságíró, az ÁTLÁTSZÓ  munkatársa  néhány  konkrét eset bemutatása után elsősorban a közérdekűadat-igénylés módszertanáról, technikai részleteiről beszélt.  Prezentációja helyén annak a honlapnak a linkje látható, amelynek segítségével ezt az állampolgári erényt bárki gyakorolhatja,  mert a programozott felület mindenben segítségére lesz.

***

A rendszerszintűvé váló korrupció törvényesítéséről (prezentáció – .pptx)

Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója szerint már régen nem csupán az egyének romlottságáról van szó, hanem jogilag is szentesített bűnökről, ahol a törvény nem korlát, hanem eszköz a hatalom gyakorlásában.

Magyarország a KÖZROSSZ országa lett – mondotta.

***

FIGYELEM:    a SZEF-ÉSZT AKADÉMIA előző kilenc tanácskozásának összefoglaló vitaanyaga a következő linken már elérhető:

  • Felismerések és Javaslatok a Közjóról

http://www.mkksz.org.hu/images/kepek/2017/mkksz_fuzet_20171005_.pdf

 

***

A további programelőzetesekért, tájékoztatókért kérje hírlevelünket!
REGISZTRÁCIÓ az aktuális programra: ITT!

1 hozzászólás

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.